Mecsek Harcművészet

Közelharc – Késharc – Földharc

Rólunk

A Mecsek Harcművészeti Iskola 2018 májusában kezdte el mükődését Pécs belvárosában. Iskolánk függetlenül mükődik, mely garantálja, hogy elfogulatlanul a leghatékonyabb módzserekkel dolgozzon. Elsődleges célunk, hogy a harcművészetek és az önvédelem által használható tudást bíztosítsunk a nálunk tanulóknak, melynek mércéje maga a fejlődés és nem a gyakori vizsgák által felépített hamis önbizalom.

Működésünk során számos más harcművészeti iskolával és mesterrel kötttünk jó barátságot, így csapatunk renszeresen résztvevője és szervezője hazai szemináriumoknak. 2019 szeptemberétől egyesületünk a Honvédelmi Sportszövetség tagszervezeteként folytatja munkáját.

A következő években számos projektet és pályázatot tervezünk megvalósítani. Célunk, hogy iskolánk országos szinten is meghatárzó harcművészeti központtá növekedjen. Ha felkeltettük érdeklődésed keress meg minket vagy vedd fel velünk a kapcsolatot elérhetőségeink egyikén!

Helyszín

Csoport

Harcművészeti Tapasztalat

Oktatói Tapasztalat

A Harcművészetek Előnyei

Önvédelem

Az Önvédelem kortól és nemtől függetlenül fejleszthető képesség. Az önvédelmi technikák elsajátításával nem csupán megvédheted magad egy konfrontáció során, de a megszerzett magabiztosság lehetőséget kínál a konfliktusok elkerülésére is.

Összpontosítás

A harcművészetek megtanítanak a vándorló elme kikapcsolására és a figyelem irányítására. Az összpontosítás gyakorlásába fektetett energia önfegyelmet épít, mely az élet számos területén pozitív változásokat hozz magával.

Konfliktuskezelés

A harcművészetek gyakorlóinak elfogadják, hogy fizikailag sérülhetnek, ami arra ösztönzi őket, hogy nyomás alatt is relaxáljanak, lélegezzenek és higgadtak maradjanak ahhoz, hogy sikeresen megvédjék magukat.

Mecsek Harcművészeti Iskola filozófiája, hogy a 21. században a harcművészetek küldetése a modern önvédelem átadása a közönség számára. Napjainkban rengeteg lehetőség, kutatás és edzésmódszer áll rendelkezésünkre, célunk, hogy a lehet legjobb módszereket alkalmazzuk, kutasuk és fejlesszük.

Az évszázadok folyamán a harcművészek számtalan edzésmódszert fejlesztettek ki az adott kor kihívásainak megoldására, melyek egy része napjainkban még mindig a leghatékonyabb része, azonban néhány módszer már túlhaladottá vált, a mai környezetbe ültetve lassabban éri el a kívánt hatást egyéb megközelítéseknél. A háborúk, csaták szerencsére távol kerültek a nyugati világtól, viszont napjainkban gyakoribbá vált az önvédelmi helyzetek kialakulása. Edzéseink szemináriumaink ennek fényében a leggyakoribb előforduló támadások kezelésére ültetik át a harcművészetek évszázados felhalmozott tudásanyagát.

Edzéseinken a technikák, a bemelegítés, az erőnléti felkészítés, mind a modern önvédelem kívánalmainak van alárendelve. Edzéseink bázisát a japán Ju Jitsu technikai anyaga köré épül, mely az ütések, rúgások, esések, kitérések, karfeszítések, dobások, földharc, késharc, fegyveres technikák széles skáláját foglalja magában. Edzéseinkre hatással volt a Systema, Ninjutsu, Késharc, Battojutsu és a görög – római birkózás szemlélete és tudásanyaga. Képzéseink kitérnek a technikák biomechanikai, fizikai alapelveire, az anatómiára, fiziológiára és pszichikai oldalára is. Fontos számunkra a készségek fejlesztése, hogy a megtanult technikák a mozgásanyag részévé érjenek, ehhez számos népi és harci játékot használunk fel, melyek azon kívül, hogy fejlesztenek, fárasztóak és szórakoztatóak is. Ezzel kiegészítik erőnléti felkészítésünket is, hiszen amikor játszik az ember észre sem veszi mennyire elfáradt közben.

Története 2500 évre nyúlik vissza. A leírások szerint összesen 721 élő ill. már kihalt stílusa van.

Az ősi jiu-jitsut több néven ismerték, és elsősorban a szamurájok kiképzésére használták. Ez a harcművészeti ág harcközbeni fogásokat bőven tartalmaz, és az akkori fegyverekre épült. A legfontosabb fegyver a kard (katana) volt. Ez társadalmi jelképet is jelentett egyben. A legtöbb önvédelmi pusztakezes technika erre a fegyverre épül.

A középkori jiu-jitsunak mind a csatákban, mind a kisebb akciókban, sőt még a párviadalokban is igen nagy szerepe volt. A kempo-hoz hasonlóan inkább a fegyveres küzdelem után, közelharcban alkalmazták. A jiu-jitsunak ekkor – háborús harcművészet lévén – az ellenfél földrevitele (dobás, gáncsolás, csavarás, feszítés, esetleg ütés vagy rúgás útján) és annak megölése volt a célja. A jiu-jitsunak a XIX. században rendkívül sok stílusa létezett, de szinte mindegyikben nagy szerepet kaptak az emberi életre veszélyes technikák.

Systema gyökerei a X. századig nyúlnak vissza. A harcos kozák családok őrizték a tudást évszázadokon át, néptáncaikba és népszokásaikba is beépítve azt. A Kozák férfiak eredetileg szabad irreguláris haderőt alkottak. Életük folyamatosan a harcokból állt. Félelmetes harcosok voltak, akiktől rettegtek! Igen magas szintre fejlesztették a módszereiket. A látványos mozdulatsorok helyett mindig a hatékonyságon volt a hangsúly.  Végül a stílust évszázados fejlődése után Sztálin testőrei foglalták rendszerbe.

1962-ben, Aleksey A. Kadochnikov, ősi kozák család leszármazottja, tanulmányozva a régi harci módszereket, művészeteket és különböző 2. Világháborús harci formákat is, rendszerezte és egyesített ezeket. Kialakította a módszertani alapokat, amely valamennyi hagyományosan orosz harci módszert magába foglalt és a Russia Rukopsahnogo Boya Systema nevet adta neki. 1979-ig csak kisebb katonai egységeket, elit alakulatokat tanított (Spetsnaz), majd vezető harci oktató lett. 1991-ben a kommunizmus megbukott, és nyilvánosságra került az addig titokban tanított “rendszer”. A mai napig is a fő kiképzési, testnevelési módszer a Hadseregen, valamint a Rendvédelmi szerveken belül.

Bánkövi Máté – Iskolavezető harcművészeti tanulmányait a pécsi Shinmukan Dojo-ban kezdte, ahol Seibukan Jujutsu-val kezdett foglalkozni. Az évek során belekezdett a Battojutsu és a Ninjutsu tanulmányaiba is.

Néhány év alatt fekete öves szinteket ért el mindhárom stílusból, 2014 – ben a shinmukan dojo oktatói képzésen vett részt és rendszeresen edzéseket tartott, majd2015 -től a Shinmukan Dojo Uchideshijeként (Belső tanítvány) mélyítette harcművészeti tudását.

2016 – 2018 között a Pécs Budokan Harcművészeti Akadémia instruktora és vezetője. Vezető instruktorként oktatott Seibukan Jujutsu-t gyerek, junior és felnőtt korosztályban. Segédoktatóként részt vett a Ninjutsu képzésben is.

2017 -től önvédelmi tudásának kiterjesztése céljából magántanulóként és szemináriumok keretében rendszeresen Systema-t gyakorol.

2018-ban úgy döntött, hogy oktatói munkáját önállóan új helyen folytatja. Célja egy emberközpontú harcművészeti dojo létrehozása. Tudását modern felfogásban, a reális önvédelemre koncentrálva szeretné tovább adni tanulói számára. Egy olyan dojot álmodott meg, ahol mindenek előtt a tudás áll középpontban és az edzőtársak valódi barátokká és testvérekké kovácsolódhatnak. A döntése megvalósításában több, mint 10 éves harcművészeti tapasztalata és több, mint 3 éves oktatói tapasztalatán túl, több különböző harcművészeti oktató támogatása és iránymutatásai segítik.

“A harcművészetek terén elsődlegesnek tartom a megfelelő fizikai felkészültséget. Ezért folyamatosan fejlesztem a testedzés területén szerzett tudásomat is. Rendszeres látogatója vagyok a hazai funkcionális edzés szemináriumoknak és több okleveles edzővel tartom a kapcsolatot, hogy tudásom hiteles forrásokból építkezzen és tudományos alapokon nyugodjon.”

Az alábbi rangokat érte el harcművészeti útján:

Seibukan Jujutsu – 5. dan
Bujinkan Budo Taijutsu – 2. dan
Enshin Itto-ryu Battojutsu – 3. dan

Készen állsz az új kihívásokra?

Felkeltettük érdeklődéseteket edzéseink iránt? Tudj meg többet a lehetőségedről, vedd fel velünk a kapcsolatot vagy foglalj időpontot.