Az előző részben a távolságtartás (Maai) fontosságát jártuk körbe. Megbeszéltük, hogy a legjobb védekezés a tér menedzselése. De mi történik akkor, ha a távolság elfogy, és elkerülhetetlenné válik a fizikai kontaktus?
A filmekben gyakran látjuk, ahogy a főhős puszta erőből a feje fölé emel és eldob egy nála jóval nagyobb támadót. A valóságban, egy váratlan konfliktus során az erőre építő dobások nemcsak irreálisak, de komoly sérülésveszélyt rejtenek magukban mindkét fél számára.
Itt lép be a képbe a Seigoshin-ryu Jujitsu és a tradicionális rendszerek egyik legzseniálisabb koncepciója: a Kuzushi, vagyis az egyensúlymegbontás.
Mi az a Kuzushi? A nyers erő legyőzése
A japán harcművészetekben a sikeres földrevitel vagy dobás három fázisból áll:
- Kuzushi: Az egyensúly megbontása.
- Tsukuri: A megfelelő pozíció (vagy szög) felvétele.
- Kake: Maga a dobás vagy technika végrehajtása.
A legfontosabb szabály, amit az edzéseken nap mint nap sulykolunk: Kuzushi nélkül nincs Kake! Ha megpróbálsz kimozdítani egy stabilan álló, ellenálló embert, az a fizika törvényei szerint egy fárasztó és kilátástalan erőpróbává válik. Ha viszont először finoman "ellopod" az egyensúlyát, a technika már szinte magától, minimális erőkifejtéssel megtörténik.
A biomechanika alapjai: Súlypont és alátámasztás
Minden emberi testnek van egy súlypontja, és egy alátámasztási felülete (a két talpunk és a köztük lévő terület). Amíg a súlypont ezen a felületen belül van, stabilan állunk.
A Kuzushi célja nem más, mint a partner súlypontját kimozdítani az alátámasztási bázisából. Amint ez megtörténik, a saját testsúlya kezdi a föld felé húzni. Nekünk már csak "segíteni" kell neki ezen az úton.
Ezt egy reális szituációban többek között így érhetjük el:
- Az anatómia kihasználása: "Ahová a fej megy, oda követi a test is." A gerincoszlop és a helyes testtartás manipulálásával rendkívül könnyű megbontani a stabilitást.
- Atemi waza (Figyelemelterelés): A tradicionális Jujitsu dobásait szinte mindig megelőzi egy gyors, figyelemelterelő zökkenés vagy ütés (atemi). Egy váratlan behatás reflexszerű védekezést vált ki a testből, ami pillanatnyilag megmerevíti az izmokat és felborítja az egyensúlyt. Ebben a tört másodpercben a dobás könnyedén végrehajtható.
- A lendület átvétele: Ha valaki lendületből, kontrollálatlanul lép feléd, már eleve előrefelé dől. Ahelyett, hogy megpróbálnánk blokkolni ezt a mozgást, a megfelelő lépéssel (Tai Sabaki) kitérünk az útjából, és továbbvezetjük az energiáját.
Taktika és biztonság: Miért nem fordítunk hátat?
A küzdősportokból (például a sport judóból) sokaknak ismerősek lehetnek a klasszikus csípődobások (mint az O-goshi), ahol a végrehajtó szinte teljesen hátat fordít a partnerének.
A Seigoshin-ryu Jujitsu rendszerében természetesen mi is gyakoroljuk és oktatjuk ezeket az alaptechnikákat, hiszen a mozgáskoordináció, a súlypont-süllyesztés és a fizika megértése szempontjából elengedhetetlenek (kiváló pedagógiai eszközök).
Azonban egy valós, önvédelmi szituációban a taktikai alapelvünk szigorú: mindenképpen kerüljük azokat a helyzeteket, ahol a hátunkat mutatjuk az ellenfélnek. Amint hátat fordítasz, elveszíted a vizuális kontrollt. Kiszolgáltatottá válsz egy esetleges (addig rejtett) fegyverrel, vagy egy másik környezeti veszéllyel szemben. Éppen ezért az utcai realitásokhoz igazítva sokkal nagyobb hangsúlyt fektetünk azokra a földrevitelekre és dobásokra, amelyeket a támadó oldaláról, külső pozícióból hajtunk végre, így végig fenntartva a rálátást a környezetünkre.
Összegzés A reális önvédelem nem az izmok, hanem a fizika és a taktika játéka. A Kuzushi megértése a legnagyobb "Aha!" élmény az edzéseinken, mert ez teszi lehetővé, hogy az önvédelem kisebb testsúllyal is működőképes legyen. Ne harcolj az erő ellen, hanem tanuld meg irányítani azt!