A név jelentése
A japán 柔術 (jūjutsu) két írásjegyből áll. A jū hajlékonyságot, engedékenységet jelent, a jutsu művészetet, technikát. Szó szerint tehát „a hajlékonyság művészete”. Az elvet egy régi mondás foglalja össze: a hajlékony legyőzi a merevet. A nád nem törik el a viharban, mert enged – és amikor a szél eláll, visszaegyenesedik.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Ha valaki teljes erejével előrelök, nem tolunk vissza. Kitérünk, továbbvezetjük a mozdulatát, és a saját lendülete viszi ki az egyensúlyból. Ezért tud egy kisebb, könnyebb ember is megbirkózni egy nagyobbal: nem az erő, hanem az időzítés, a testhelyzet és a technika dönt.
A jujitsu eszköztára teljes:
- kitérések és elvezetések – kikerülni a támadást, és előnyt szerezni belőle;
- ütések és rúgások (atemi waza) – rövid, célzott ellentámadások;
- dobások (nage waza) – a támadó kibillentése és a földre juttatása;
- ízületfeszítések (kansetsu waza) – a csukló, könyök és váll ellenőrzése;
- földharc (ne waza) – leszorítások, feszítések, fojtások és a felszabadulás a földön.
Jujitsu, jüjutsu, jiu-jitsu – mi a különbség?
A magyar szakirodalomban Gottner Richárd Gábor japanológus három írásmódot különít el. A jūjutsu a klasszikus japán iskolákat jelöli. A jujitsu / ju-jitsu a japán gyökerű, de Nyugaton kialakult modern irányzatok összefoglaló neve. A jiu-jitsu ma elsősorban a brazil, földharcra épülő sportágat jelenti. Mi a modern önvédelmi hagyományhoz tartozunk, ezért a jujitsu alakot használjuk.
A Seigoshin-ryu jujitsu
Egyesületünk a Seigoshin-ryu jujitsut oktatja – egy Pécsen született, modern önvédelmi rendszert, amelyet alapítója, Bánkövi Máté 2018-tól dolgozott ki a klasszikus jujitsu, az eskrima és a pusztakezes küzdelmek közel két évtizedes gyakorlása alapján. A kiindulópont egy felismerés volt: az utcai túléléshez ritkán kell ezer technika. Sokkal inkább néhány olyan alapelv kell, amely stressz és adrenalin alatt is működik – és ezeket készségszintig kell csiszolni.
A név jelentése. A Seigoshin-ryū (制護身流) négy írásjegyből áll:
| Írásjegy | Olvasat | Jelentés |
|---|---|---|
| 制 | sei | kontroll, megfékezés – a helyzet, a távolság és önmagunk uralása |
| 護 | go | védelem, oltalmazás |
| 身 | shin | test, önmagunk |
| 流 | ryū | iskola, áramlat – egy élő, fejlődő rendszer |
A goshin a mai japánban az önvédelem bevett szava. A név együtt: a kontrollált önvédelem iskolája.
A kettősség elve. A legtöbb stílus külön tantárgyként kezeli a pusztakezes és a fegyveres (kés, bot) védekezést. Stressz alatt viszont az agy nem tud „mappák” között választani. A Seigoshin-ryu ezért egyetlen mozgásmotorra épül: ugyanaz a lábmunka, ugyanaz a kitérés és ugyanaz a végtagbontás működik ököl, bot vagy kés ellen. Amit az első edzésen pusztakézzel tanulsz, az évekkel később fegyveres támadó ellen is érvényes marad.
A címer. A külső kör (ensō) a mozgás folytonosságát jelképezi, a két keresztbe tett katana a pusztakezes és fegyveres harc egységét. A középső pajzs az aktív védelmet jelenti; benne a Mecsek a stabil alapot, a pécsi TV-torony az éberséget és a távolság uralását, a felkelő nap a japán örökséget.
A hangsúly az életszerű önvédelmen van: ütésekre, rúgásokra, megragadásokra és fegyveres támadásokra adott válaszokon, állásban és a földön egyaránt. Nem versenyszabályokra készülünk, hanem olyan helyzetekre, ahol nincsenek szabályok. A cél nem agresszorok képzése, hanem olyan emberek nevelése, akik felismerik a veszélyt, elkerülik a konfliktust, és ha muszáj, határozottan és arányosan megvédik magukat és másokat.
Kinek ajánljuk?
- Annak, aki valóságközeli önvédelmet akar tanulni, nem látványt.
- Kezdőknek és újrakezdőknek: előképzettség nem kell, a kondíció az edzésekkel épül.
- 12 éves kortól, felső korhatár nélkül.
- Annak, aki szeret összetett, funkcionális mozgást végezni: állóképesség, erő, koordináció egyszerre.
Források
A projektbe feltöltött, felhasznált anyagok:
-
Bánkövi Máté: Jujitsu – Önvédelem – A valós önvédelem anatómiája (alapkönyv-vázlat, Pécs, 2026) – a stílus eredete, neve, címere, algoritmusa, Dōjō Kun, öv- és vizsgarendszer.
-
Gottner Richárd Gábor: A japán jūjutsuterminológia Magyarországon: kísérlet egy új szakzsargon kialakítására. Távol-keleti Tanulmányok 2020/2, 167–214. DOI: 10.38144/TKT.2020.2.8 – történet, írásmódok, terminológia.
- Gottner Richárd Gábor: A japán jūdō terminológia magyar fordításának problémái. Távol-keleti Tanulmányok 2019/2 – korai magyar irodalom.
- Rory Miller: Konfliktus és erőszak – a harcművészetek valódi haszna – az erőszak típusai, a „majomkeringő”, a támadások négy jellemzője, a stresszhormonok hatása, az erőalkalmazás mértéke.
- JUJITSU (495384363) – a „jū” elv, Takenouchi-ryū, Maeda Mitsuyo; csak általánosan ismert tényekhez.
- Tani Yukio – Miyake Tarō: The Game of Ju-jitsu (1906) – cím és évszám.
Webes források:
- mecsekharcmuveszet.hu – jelenlegi Jujitsu oldal – tananyag, edzésidők, helyszín.
- Btk. 22. § – egyetemi önellenőrző anyag (Miskolci Egyetem) – kitérési kötelezettség hiánya, túllépés.
- ÍH 2021.32 – jogos védelem sértegetéssel szemben.
Nem használtuk: Pressure Point Guide, Street Focus Jujitsu Handbook, Basic Jujitsu Techniques, Ju-Jitsu Book (görög nyelvű) – ismeretlen szerző, nem ellenőrizhető tartalom. A Hagakure, az Öt elem könyve és a kínai hadtudományi klasszikusok egy későbbi, harcművészeti filozófiáról szóló cikksorozat alapja lehet.