Cikkünk a Jujitsu a Női Önvédelem Szolgálatában című  bejegyzéssorozatunk része, mely a Kommunikációs és Önvédelmi Felkészítés a Nőket Ért Támadások Megelőzéséért és Megoldásáért című pályázatunk keretében, mely az Európai Szolidaritási Testület társfinanszírozásával valósul meg. Célunk egy olyan tudásbázis létrehozása, mely hatékony segítséget nyújt a téma íránt érdeklődő közönségnek!

Érzékeny hely alatt a test azon részét értjük, ahol a nyomás vagy ütés nagy fájdalmat okoz nagyobb és tartós ártalom nélkül. Sebezhető hely a testnek azon része, ahol az ütés könnyen előidéz tartósabb jellegű sérülést. Önvédelemkor ezekre az érzékeny helyekre nyomást fejtünk ki vagy ütést mérünk.

Fájdalom
A fájdalom problémája igen bonyolult. Az önvédelem szempontjából csak arra a fájdalomra mutatunk rá, amelyet az érzékeny helyre kifejtett nyomással, ütéssel okozunk, vagy amelyet a test bármely részének kellemetlen helyzetbe hozása vált ki. A fájdalom egyrészt érzékeléssel (a bőr, csonthártya, nagyobb erek, hashártya, az agy – és gerincvelőburok idegrostvégződésein levő érzékeny testecskék ingerlése révén) másrészt a szimpatikus idegrendszer közvetlen ingerlése következtében kiváltott érzés.
Az önvédelem szempontjából a fájdalom három fokát különböztetjük meg:
Az elsőfokú fájdalmat akarati úton le lehet győzni.
A másodfokú fájdalmat csak rövid időre lehet legyőzni óriási akarati megfeszítéssel.
A harmadfokú fájdalom elviselése igen nehéz, szinte lehetetlen.
Az önvédelemben igyekezzünk a támadónak olyan fokú fájdalmat okozni, amellyel megtörjük a bátorságát, megzavarjuk tájékozódását, és így megakadályozzuk ellenállás (pl. további támadás) kifejtésében.
Fájdalmat az alábbi módon okozhatunk:
1. A test mozgatható ízületeinek kellemetlen helyzetbe hozásával (feszítés révén)
2. Az érzékeny és sebezhető helyekre mért ütéssel vagy kifejtett nyomással.

Az érzékeny helyekre kifejtett nyomás:
Ha nem akarunk sérülést okozni védekezéskor nyomást fejtünk ki a támadó valamelyik érzékeny pontjára. Az érzékeny hely megnyomása nem vált ki olyan következményeket, mint az ütés. Az érzékeny hely megnyomásával olyan helyzetbe hozzuk a támadót, amelyben más fogást is alkalmazhatunk az ártalmatlanná tételére, vagy arra kényszeríthetjük, hogy elengedjen bennünket. Az érzékeny helyre kifejtett nyomással fájdalmat okozunk a támadónak, melynek következtében elveszti bátorságát és tájékozódását.

Veszélyes ütések
Nem lehet pontosan meghatározni, melyik ütés vagy beavatkozás okoz sérülést vagy halált. Bizonyos körülmények között súlyos sérülést vagy halált idézhet elő olyan fogás vagy ütés, amely máskor csak nagyobb fájdalmat okoz, és ellenkezőleg – igen veszélyes fogás vagy ütés néha komoly következmények nélkül marad. Ám ennek ellenére is különösen veszélyesnek jelölhetjük meg az emberi test bizonyos helyeit és a velük kapcsolatos fogásokat. Ezeket csak életveszély esetén alkalmazzuk.

Az érzékeny helyekre mért ütések és fájdalmat okozó fogások
Az önvédelemben mindig igyekezzünk a lehető leggyorsabban megszabadulni a támadótól. Ezért villámgyorsan kell végrehajtanunk a fájdalmas fogásokat és ütéseket, amelyeket nagyobbára a kézfej külső élével, tenyerünkkel, öklünkkel, illetve rúgással végzünk el. Az emberi testen található érzékeny pontokra kifejtett ütések és nyomások által vérkeringési zavar, eszméletlenség, sérülés és végső soron halál állhat be. A pontok részletes ismertetője következik.

Koponya
Az egész koponyatájék érzékeny és könnyen sebezhető. A koponya valamely részére mért ütés más helyen is kiválthat csontsérülést (olyanon is amelyet nem ért ütés). Így például a fejtetőre vagy a tarkó felső részére mért erős ütés esetén koponyaalapi törés következhet be. Ezenkívül a koponyát ért ütés kihat a központi idegrendszerre is. A koponya néhány helye (sajátos alakja vagy a központi idegrendszer fontos részeihez való viszonya miatt) különösen könnyen viszi át az ütést. Ilyen főként a koponya egész hátsó része, a halántékcsont szemölcsszerű dudora, a külső hallóút torkolata, az áll hegye. A fej arcrészét tagolt csont képzi. Ez a csont ütésre és nyomásra egyaránt érzékeny. A fej bármely irányban való csavarása kellemetlen fájdalmat vagy veszélyes sérülést okozhat a támadónak.

Homlok
Minden ellentámadás előtt tenyérrel homlokon lehet ütni a támadót amellyel pillanatnyi agyrázkódást okozhatunk, amelyet ellentámadásra használhatunk ki. A hátraszegett fej homlokcsontjára mért erősebb ütés életveszélyes lehet.

Halánték
A halántékcsont szemölcsszerű dudorára kifejtett nyomás vagy ütés harmadfokú fájdalmat okoz a támadónak. A halántékra a nyitott kézfej külső élével mérünk ütést

Szem
A szem igen érzékeny hely. A szemgolyó hüvelykujjal, állal való nyomása elviselhetetlen fájdalmat okoz. A mutató – és középső ujj bedöfését a támadó szemeibe sikerrel alkalmazhatjuk főként több személy támadása esetén.

Orr
Az orrhegyre mért ütése vérzést és néha (a szemet elárasztó könnyek miatt) részleges vakulást idéz elő. A támadó orrát elölről homlokkal, ököllel, térddel vagy nyitott tenyérrel, hátulról fejjel üthetjük meg. Nyomásra legveszélyesebb az orr csont- és porcrésze határán lévő él. A nyitott kéz kisujjának élével orrtőre mért ütés a támadó halálát okozhatja. Ezt a védelmi módot csak olyankor alkalmazzuk, amikor veszélyes támadóról van szó.

Felső állkapocs
Nyomásra érzékeny a felső állkapocs (fogmeder) is. A felső állkapocsra ( közvetlenül a támadó orra alá) mért ütés halált okozhat. Csak végső esetben alkalmazzuk.

Áll
Az állra a kézfej külső élével elölről, felülről, nyitott tenyérrel, ököllel vagy könyökkel alulról és oldalról. Az állra mért ütés kiterjed a halántékcsontra, és kihat a koponyaalapra is. Nagyon fájdalmas, és eszméletlenséget is okozhat.

Fülek
Igen kellemetlen fájdalmat okozunk a támadónak fülei megfogásával és megcsavarásával, valamint a fültőmirigyekre kifejtett nyomással. A külső hallóútra mért ütés fülzúgást és szédülést idéz elő. A tenyérrel fülre mért erősebb ütés után kisebb agyrázkódást kaphat a támadó, illetve elrepedhet a dobhártyája

Nyak
A nyakerekre a kézfej élével (oldalról) mért hirtelen ütéssel eszméletlenség okozható, illetve a támadó halála is előidézhető. A nyakizmokra kifejtett nyomás nagy fájdalmat okoz.

Gége
A gége tájéka igen érzékeny mind ütésre, mind nyomásra. Igen veszélyes és halált okozó lehet a kézfej külső élével gégére történő ütés.

Kulcscsont közti árok
Amikkor ujjunkkal hátra és felfelé nyomást fejtünk ki a kulcscsont közti árokra, hasonló fájdalmat okozunk a támadónak, mint a gége nyomása esetén. A kulcscsont közti árokra mért ütés sokkot vált ki. A kulcscsontot nem takarják izmok, ezért a kézfej külső élével vagy könyökkel mért jól irányzott ütéssel könnyen eltörhetjük a kulcscsontot. A kulcscsontra kifejtett nyomás is fájdalmas. Ugyancsak halálos lehet a kézfej élével az első nyakcsigolyára (az ún. atlaszra) mért ütés is. Csak vészhelyzet esetén alkalmazzuk.

Mellcsont
A mellcsont megütése és nyomása egyaránt igen fájdalmas.

Hátgerinc
Az egész hátgerinc érzékeny nyomásra. Erős ütés kárt tehet a csigolyában vagy gerincvelőben, A hátgerinc erős megrúgása életveszélyes.

Szívcsúcs tájéka
A szívcsúcs tájékára mért ütés szívburok vagy szívizom sérülést okozhatja

Has
A has bármely helyét ért ütés fájdalmas és életveszélyes. A támadó hasnak alsó részébe rúghatunk lábbal, térddel, vagy üthetünk ököllel, fejjel, könyökkel.

Plexus solaris
A plexus solarisra fejjel, ököllel, könyökkel stb. mért ütés sajgó fájdalmat, sőt eszméletvesztést okozhat.

Bordák
A bordák a mellkas oldalain a hónalj mélyedés alatt a legérzékenyebbek. Erre a helyre (mindét oldalról egyszerre) mért ütés légzés megállást okozhat. Erős ütéssel vagy rúgással törést is okozhatunk.

Vesék
A veséket ért ütés és nyomás igen fájdalmas és életveszélyes. A vesetájékra könyökkel, a kézfej külső élével, ököllel és ujjakkal ütünk.

Nemi szerv (here)
A here megütése vagy megszorítása a legnagyobb fájdalmat okozza. A herébe rúghatunk lábbal vagy üthetünk ököllel (így főleg több támadó esetén védekezzünk)

Könyök és kari ér-idegfonat középső része
A könyök hátsó oldalára (a kisujj irányában) mért ütés vagy kifejtett nyomás zsibbadást és az egész alkar pillanatnyi bénulását okozza. A könyök- és orsócsontra mért ütés (úgyszintén a kari ér-idegfonat középső részére kifejtett nyomás) igen fájdalmas.

Kéz
A kéz bármely oldalra, ízületi határon túl történő feszítése igen fájdalmas. A kézhátra (a kézközépcsontok között) kifejtett nyomás szintén fájdalmas. Az ujjpercek törése a kézhát irányában és az ujjak széthúzása igen fájdalmas.

Lábszárcsontok
A sípcsontba vagy térdbe rúgás fájdalmas, és törést is okozhat.

Belső boka
A belső boka megrúgása, valamint a láb hüvelykujjára való rálépés szintén fájdalmas

Ajánlott irodalom: V. L. Levsky – Az önvédelem 500 fogása